Solt város

Az ország szívében, a Dél-alföldi régió nyugati peremén, Bács-Kiskun megyében a dunaföldvári közúti Duna- híd mellett található Solt városa.

A település már az őskorban lakott terület volt. A rómaiak, majd az avarok, utána pedig a honfoglaló magyarok nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a helynek a dunai átkelőhely miatt. A település neve Árpád vezér fiának, Zoltánnak a nevéből ered.

A legenda szerint a tatárjárás idején itt bújtatták IV. Bélát az ellenség elől. Hálából a király két arany kulcsot adományozott a településnek, és mezővárossá emelte. A kulcsokat a templom tornyának gömbjébe rejtették el, amelyek egy villámcsapás következtében összeolvadtak és eltűntek. Ez a monda az alapja az "aranykulcsos város" elnevezésnek és a címerben jelen levő két arany kulcsnak.

Soltnak országos vásártartási joga volt, amelynek köszönhetően virágzó mezőváros lett belőle. A török hódoltság azonban véget vetett ennek, és csak faluként emlegetik az írások, de mivel fontos dunai átkelőhely volt, hamar visszanyerte jelentőségét.

Sok nemesi család építtetett itt kastélyt (pl. gróf Teleki Gyula, gróf Nemes Albert, gróf Vécsey Ágoston), ennek okán Solton több védettséget élvező műemlék található. Ilyenek a ma könyvtárként működő Vécsey kastély, a katolikus templom, valamint a református templom.

A település bővelkedik természeti értékekben. A solti lapály a Duna által feltöltött síkság. A környékén részben a folyó munkája nyomán több állóvíz található. Ezek egyrészt természetes, másrészt mesterséges tavak. Észak-déli irányban több parti dűnét találunk, melyeket a népnyelv "hegyeknek" nevez, mivel az Alföldön ezek már magaslatnak számítanak. Ilyen pl. a Meleg-hegy ( 124 m .), és a Tételhegy ( 113 m .). A kb. 500- 600 vájt pincéből álló meleghegyi pincefalu nem mindennapi arculatával és finom boraival a település jellegzetes színfoltja.

Révbér

A Duna mentén elterülő Felsőrévbéren gróf Teleki Gyula (Magyarország olasz nagykövete) a XIX. század második felében kialakította uradalmát és felépítette kisebb méretű, tornyos nyári kastélyát. Halála után mindezeket fiatalabb fia, Gyula örökölte. 1945-ben a földdel együtt a kúriát is elvették és lebontották az építőanyag miatt. Csak a gazdatiszti épület és az istálló maradt meg, amelyet a helyi termelőszövetkezet kapott meg használatra.

Révbérpuszta már a 80-as években működött, mint idegenforgalmi lovas szolgáltató hely. A majort 1999-ben adták el a jelenlegi tulajdonosoknak, ez után megkezdődött a Révbérpusztai Lovascentrum fejlesztése.

Lovascentrumunkban az idelátogatóknak egy kisebb fajta időutazásban lehet részük. A látványosságokban gazdag tanyán bepillanthatnak az életvidám kiskunok mindennapi életébe, kultúrájába. A lendületes csikósbemutató, a fülbemászó citerazene, a varázslatos kiskun ételek, valamint a tüzes italok bevezetik a vendégeket a falusi élet örömeibe. A lovas pályára néző csárdában egyszerre 240-en tudnak leülni akár télen is, a terasz ülöhelykapacitása pedig 160 fős.

A parasztudvarban megismerkedhetnek a magyar őshonos állatokkal (racka juh, szürke marha, mangalica, kecske, szamár, különféle baromfifélék), tájházban pedig az előző évszázad elején élt solti emberek életébe is bepillanthatnak. A kézműves-ház népi iparművészeknek (patkoló kovács, fazekas, szőnyegszövő, hímző, stb.) ad otthont, hogy a vendégek előtt mutathassák be a múltból táplálkozó szakmai tudásukat, kézügyességüket.

Kínálatunkat színesíti a kb. 500- 600 vájt pincéből álló pincefalucska, amely nem mindennapi arculatával és finom boraival különleges hangulatú kiegészítője lehet programunknak.

Hazánkban egyedülálló módon a lovascentrumhoz tartozik egy dunai személyhajó- kikötő, amely mind nagy folyami szállodahajók, mind a kisebb kirándulóhajók fogadására alkalmas. A hajóról kiszálló vendégeket a parton már várják a lovas kocsik, majd a szinte percenként változó kies tájon kocsikázva dióhéjban megismerhetik a térség jellemző természeti szépségeit.

Színvonalas és érdekes programjaink különleges kirándulási lehetőséget jelentenek minden korosztálynak az osztálykirándulástól kezdve a turistautakon, a csapatépítő tréningeken át egészen a nyugdíjas kirándulásokig mind a belföldi, mind pedig a külföldről érkezett vendégeink számára.